1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

1. ezen a helyen, helységben, vidéken. itt fáj; itt nálunk. | (állítm-ként) itt a toll. | <kínálásban.> ▸ itt van itt (van) a jegy! | ▸ itt meg itt itt és itt elmondta, hogy itt meg itt járt. | ▸ itt , amott hol itt, hol ott bukkan fel. | ▸ itt van ni! nem vigyázott, most aztán itt van ni, beteg!

2. az események, körülmények alakulásának ebben a szakaszában, ezen a fokán. itt már csak a műtét segít.

3. most (van), bekövetkezett. itt az alkalom.

4. szövegnek ennél a pontjánál, ebben a részében. itt utalok rá, hogy ... | <vmely problémát érintve v. kiemelve.> ▸ itt van itt van például ő.

5. <valakinek, valaminek a meglétéről szólva.> ▸ itt van ha megéhezel, itt a hűtőben a vacsorád. | ▸ itt van mennyi baj ért, mégis itt vagyok!

[↔ez ]